Bánhorváti
Magyarország

Bánhorváti csodája

Az Upponyi szorosban tett túránk során Bánhorváti volt a végállomásunk, mivel A-ból B-be ment a túránk, így reggel ott raktuk le a buszunkat és tömegközlekedéssel mentünk át Dédestapolcsányba. Amíg a buszra vártunk odajött hozzánk egy kedves néni, aki nagy szeretettel invitált minket arra, hogy ha szeretnénk, Ő szívesen megmutatja a református templomot.

Mivel csak pár perc volt a busz indulásáig, abban maradtunk, hogy amikor visszaérünk a túráról, megkeressük.

Bánhorváti református temploma
Református templom bejárata

Délután 5 óra körül aztán megérkeztünk és a kissé megfáradt csapatunk, érdeklődve kereste meg a hölgyet. Erzsike néni lelkesen sétált velünk a magaslaton álló, jelenleg felállványozott 1790-ben épült, fatornyos templom felé. Mint megtudtuk pénz híján a munkálatok állnak, de az állvány maradt.

Az alacsony bejáraton mikor beléptünk a református templomok letisztultsága fogadott. Egyszerű fehérre meszelt falak, a plafonon azonban festett fakazetták, középen pedig a koronát jelképező festés díszíti a plafont.

Festett fakazetták
Festett fakazetták

Eredeti festett, népi motívumos bútorok, egy a lelkész feleségeknek, rajta az életfát jelképező tulipánnal, rajta a tulipán nyílásának megfelelő bimbó és virág, az egyes életszakaszokban lévő hölgyeket jelenti.

Asszonyok padja tulipános motívummal
Asszonyok padja tulipános motívummal

Egy kerek asztal áll a szószék előtt, eredeti 1790-ből való, rajta a dátum még jól olvasható. Az asztallap mintázata feladja a leckét mindannyiunknak, egyelőre csak színes vonalakat látunk, befestve. Erzsike néni aztán megoldja a rejtélyt, amikor elmondja, hogy a turul madár sematikus rajza van az asztalon, az anya, apa és a gyerek madár ábrája.

Az úrasztala körül
Az úrasztala körül

A turul motívum megjelenik a padsorok végén lévő faragáson is, mindegyik a turul fejét ábrázolja.

Turul motívum a padok végén
Turul motívum a padok végén

Van még egy nemrég készült turul szobor a templom előtt, de megnézhetjük a régi lecserélt madarat is a templomban. Erzsike néni szerette volna a régit felújíttatni, de erre nem volt lehetősége, most gondosan, féltve őrzi a régit. Hogy miért? Szemmel látható a különbség, a régi madár áll a biblián és a kardon, fejét oldalra fordítja és hívja a gyerekeit (vagy a magyarokat?), sugárzik belőle a méltóság az erő. Míg az új repül, karmaiba fogja a bibliát és a kardot és előre szegezett fejjel repül. Kicsit arra emlékeztet engem, mint ami ma történik, sokan fogják a mozdítható dolgaikat és elindulnak a világba. Valahogy ezt jelképezi nekem ez az új szobor.

A régi turul szobor
A régi turul szobor

A turul madár pedig ennél sokkal többet jelent, hiszen az eredetmítoszunk madara, aki az áldott állapotban lévő Emese álmában megjelenik, jelezve, hogy védeni fogja az utódait, akik nemes nagy uralkodók lesznek.

Legközelebb a honfoglalás legendájában is megjelenik, hogy utat mutasson a magyaroknak és elvezesse őket, új otthonukba, ahol a kerecsensólyom fészkel.

Ezekhez a legendákhoz a régi szobor megjelenése sokkal inkább illet, mint a mostani.

Megtudjuk, hogy amíg kellő számú tagja volt a gyülekezetnek, akkor külön ültek a nők és a férfiak és a gyerekek helye a karzaton volt. Ma már csak 10 fő jár rendszeresen a templomba és a fiatalokat már nem tudják becsábítani.

A 100 éves orgona

A 100 éves orgona egyszerű pompájában magasodik a belső tér fölé. Erzsike néni felajánlja, hogy meg is lehet szólaltatni. Micsoda „véletlen”, hogy Vica épp velünk van, aki gond nélkül lehel lelket a hangszerbe, mi pedig megbabonázva állunk odalent. Erzsike néni énekel valamit, amit orgonaszó kísér. Dalkörbe jár, árulja el később és ott szokták ezt a dalt is énekelni.

Mikor újra köztünk állnak, megkérjük, hogy énekelje el nekünk újra a dalt. Kéri, hogy álljunk a szószék köré és belekezd a dalba, amely refrénjében áldást és védelmet kér a magyarokra.

Ezt a dalt énekelte el Erzsike néni (Magyarok madara)

Ki gondolta volna, hogy egy apró falu, templomának őre, ilyen csodával fog megajándékozni minket? Állunk ott és a könnyeinket nyeljük, itt áll előttünk egy törékeny kis asszony, aki nem fél megosztani tudását, szeretetét, magyarságát az arra tévedőkkel. Aki büszke arra, hogy honnan jött és ki is ő valójában.

Csak állok és eszembe jut, hogy utoljára Erdélyben volt ilyen érzésem, ahol a hit ereje szükséges ahhoz, hogy megőrizzék magyarságukat az ott élők.

Ma Magyarországon oly kevésszer tapasztalható, élhető meg ez az érzés, ezért én személy szerint nagyon hálás vagyok Erzsike néninek az élményért és a lelki töltekezésért és kívánok még neki, nagyon sok erőt ahhoz, hogy minél több embernek tudja megmutatni a templomot és ajándékozzon meg másokat is lelke tisztaságával!   

Itt olvasd el, hogyan túrázhatsz a környéken:

Egy hozzászólás

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük