Olaszország

Dél-Olaszországi kalandok 1. Bari

Ha azt hallod Olaszország, elsőként biztosan Pizza, Róma, Milanó, Nápoly esetleg Bologna jut eszedbe. De hol a csodában van Bari? Mi az, hogy Puglia?

Nos Puglia Olaszország egy tartománya, amelynek székhelye Bari.

Bari az olasz csizma sarkánál egy ici picit feljebb található. Szerencsére nem annyira ismert, mint az összes többi olasz úti cél, ezért érdemes kiszemelni azoknak, akik igazi unikummal szeretnének találkozni. Mert az aztán van itt bőven! Már Bari is különleges látnivalókat tartogat, de környékén is igazi csemegék várják a látogatókat.

Bari mindig is Olaszország egyik legjelentősebb kikötővárosa volt. Ma is Dél-Olaszország második legnagyobb gazdasági központja.

A környék felfedezésére érdemes autót bérelni.

Parkolni a belváros közelében csak fizetős parkolóban van esély, mert mindenhol máshol már olasz módra igen szűken, időnként megkoccolva a mellette álló autót utat törve maguknak foglalják el a helyeket.

Utcakép Bariban

A történelmi városrész egy félszigeten található. Zeg-zugos utcácskák, szűk sikátorok, ahol mindenhol szembetalálkozol a keresztény jelképekkel, lévén a helyiek nagy többsége római katolikus.

Bari látnivalói:

Castello Normanno Svevo

Az egykori vár szegélyezi a belváros egyik oldalát. 1132-ben építették, majd lerombolták, aztán újra építették 1233-ban. Várárok védi a falakat, kivéve az északi oldalt, mert ott a tenger, az egyetlen bejárata a déli oldalon található. Csak kívülről néztük meg az impozáns építményt, mert a leírások szerint bent nincs semmi. Innen viszont már jól szemrevételezhető a belváros forgalomtól elzárt része.

A vártól bevetve magunkat a forgatagba egy kis térre érünk, ahol rögtön egy katedrálishoz érkezünk a San Sabinohoz.

San Sabino katedrális

A katedrálist a 12-13. században építették, román stílusban. Az első katedrális ezen a helyen a 6-ik században épült, amikor Bari püspökét érseki rangra emelték. Ennek a régi katedrálisnak a maradványait a mai épület kereszthajójának alapjaiban találhatjuk meg. A 9. században hozták erre a helyre San Sabino ereklyéit és helyezték el a katedrálisban. Azonban a történelem viharai nem kímélték ezt az épületet sem és 9-10 században lerombolták, helyette egy újat építettek, amit újra leromboltak. A ma látható épületet 1292. október 4-én szentelték fel. A kripta részben 3 ereklyét is tartanak. Az egyikben Bari első püspökének maradványai találhatók. Középen a leghíresebb helyen van Szent Sabino ereklyéje.

San Sabino katedrális

San Sabino Canosa di Puglia püspöke volt 514-től. Több legenda is fűződik a nevéhez, az egyik szerint megmentette az olasz félszigetet a Totila Ostrogoth király ostromától. Mivel a király próbára akarta tenni a püspök képességeit, aki a találkozásukkor nagyon öreg volt már és vak, a király szolgának álcázta magát és borral kínálta a püspököt, aki viszont a nevén nevezte a királyt. Totilát ez annyira lenyűgözte, hogy eltekintett a csatától.

San Sabino katedrális

Egy másik legenda szerint egyszer egy féltékeny főesperes akarta megmérgezni őt, meg is itta San Sabino a mérget, de nem halt meg, ellenben a féltékeny főesperes igen. Innen ered, hogy Szent Sabino-t a mérgek elleni védelmezőnek tartják.

Amikor a szaracénok lerombolták a Canosa di Puglia templomát a romok közül menekítették a Szent ereklyéit és vitték Bariba. Igy ma mindkét helyen van róla elnevezett templom.

A templom ingyen látogatható, gyönyörű rózsaablak dísziti a homlokzatát és belülről pedig egyszerű puritánság jellemzi.

Szent Mikós bazilika

Innen nem messze, alig pár száz méterre megtaláljuk a Szent Miklós bazilikát.

Szent Miklós bazilika /Basilica San Nicola

A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása alatt azért, hogy Szent Miklós ereklyéit méltó helyen őrizzék. Na de hogy kerül ide Szent Miklós ereklyéje? Ehhez ugorjunk egy jó nagyot az időben és nézzük meg, hogy ki is volt Szent Miklós. Nevezzük Mürai Szent Miklósnak, aki 270. március 15. és 343. december 6. között élt. Életéről kevés forrás maradt fenn, de vélehetőleg Kis-Ázsiában Patara városában született. 19 éves volt, amikor nagybátyja, aki a Myrai püspök volt, papnak szentelte fel. Miklós a szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között, ezért szentként tisztelték. Myra ma Anatalyatól nem messze Törökországban található.

Nevéhez számos legenda fűződik, a teljesség igénye nélkül íme néhány

Három lány kiházasítása, egy nemesember elszegényedett, ezért megfelelő hozomány híján nem tudta férjhez adni a 3 lányát, és prostitúcióra biztatta őket a megélhetésük kedvéért. Meghalotta ezt Miklós és éjnek évedján, hogy titokban tartsa kilétét egy arannyal teli erszényt dobott be az ember ablakén, aki ki tudta házasítani a legidősebb lányát. Majd a következő években is kapott névtelen jótevőjétől egy-egy arannyal telt erszényt, így valamennyi lányát tisztességesen megházasította. A harmadik évben az apa kileste a névtelen adakozót, hogy megköszönje neki jótevését, de Miklós azt mondta, hogy csak Istennek tartozik köszönettel.

Tengeri vihar lecsendesítése: Miklós Jeruzsálembe ment zarándoklatra és a vihar kerekedett. Látta, hogy a mellettük lévő hajó orrvitorlája elmozdult, a legényég két tagja a vízben volt. Miklós nem habozott a vízbe vetette magát és megmentette a két hajós, kivitte őket a hajójukra köpenye övével kikötötte őket a hajóhoz, helyére rakta az orrvitorlát és visszaúszott a saját hajójára. Amikor a tengerészek hálaimát mondtak Myrában akkor megismerték Miklóst és köszönetet mondtak neki és visszaadták a köpenye övét, amit eeklyeként őriztek megmenekülésük óta. Onnnatól kezdve a tengerészek Szent Miklóshoz imádkoztak baj esetén.

Nagy éhínség idején Miklós megtudta, hogy egy hajó a kikötőben horgonyoz és tele van gabonával, amit a bizánci császárnak szállítanak. Miklós megkérte a tengerészeket, rakják ki a rakományuk egy részét a szegények megsegítésére. A tengerészek ellenkeztek, de Miklós megígérte, hogy nem esik bántódásuk. Amikor a tengerészek céljukhoz értek, megdöbbenve látták, hogy a gabona hiánytalanul megmaradt.

Egy házaspárnak nem volt gyermeke és elmentek Miklóshoz, hogy segítsen nekik. Ám amikorra odaértek, addigra Miklós már halott volt. A pár a holttestet takaró vászonból ereklyeként magukkal vitt egy darabot. A következő év december 6-án a házaspárnak fia született. A fiút hét éves korában arabok elrabolták. A házaspár egy év múlva épp a Miklós templomban december 6-án imádkozott fiúk megszabadítása miatt, amikor egy forgószél támadt és felkapta a fiút és épp a templom előtt tette le.

A legendák alapján máris érthető, hogy miért is vált Miklós a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentjévé Oroszországban, Görögországban és Szerbiában is. A katolikus és a görög keleti egyházak szentje is egyben. Épp ezért zarándokolnak Bariba az ereklyéihez mindkét felekezet hívei.

Halála után a bizánci császár megtámadta a törököket és a csatározás után igen zavaros idők következtek. Ezt használta ki néhány itáliai kereskedő 1087-ben, akiknek a flottája oda veszett korábban és meggyőződésükké vált, hogy Szent Miklós elpártolt tőlük, ezért kalózokkal feltörették a Szent sírját és elrabolták az ereklyéket és Bariba vitték. A hajó május 9-én ért partot, azóta az is ünnepnek számít Bariban.

„A város legjelentősebb ünnepe a Festa di San Nicola a minden évben május 7–10. között, Szent Miklós tiszteletére tartott ünnep. Ekkor zarándokok ezrei látogatnak el Bariba, a szent ereklyéihez. Az ünnepség virrasztással kezdődik a bazilikában és az előtte levő téren. Másnap díszmenetben a mólóra viszik a szent szobrát, ahol a püspök áldást mond, majd a szobrot egy hajón körbeviszik a kikötő öblében. Kora este, szintén pompás díszmenetben, a szobrot visszaviszik a bazilikába. Május 9-én a Piazza del Ferraresén tartanak szentmisét a szent tiszteletére. Ekkor mutatják be a mannacsodát. Szent Miklós csontjaiból egy tiszta váladék folyik, amit minden évben egy urnában gyűjtenek össze, amit aztán a híveknek bemutatnak. Ezt a gyógyító tulajdonságokkal rendelkező mannát vízzel keverik és szétosztják a hívők között, akik vagy isznak belőle, vagy testükre kenik. Az utolsó napon szintén körbeviszik a szent szobrát, ezúttal a Piazza del Ferrarese és a bazilika között. A szent másik ünnepe halálának évfordulóján, december 6-án van” /wikipédia/

Kapubejárat zarándokkereszttel

A bazilika nagyon szép épület, román stílusban épült érezhető benne a bizánci és az arab hatás is. Van magyar vonatkozása is, mivel található benne egy olyan ereklyetartó, amit Nagy Lajos király adományozott miután elfoglalta a várost és tiszteletét tette az ereklyénél.

Ha belépünk a templomba lenyűgöz a mérete, a több szintes főhajó boltívei. A bejárattól jobbra van egy oldalkápolna, ahol több ereklyetartó is van, de egy üvegkalitkában fadarabokat tartanak, amelyek abból a hajóból valók, amellyel az ereklyéket ide szállították.

Lungomare

Ez Bari hosszú tengerparti sétánya, napnyugta környékén érdemes ezen a sétányon egyet sétálni, hallgatni a tenger morajlását…és gyönyörködni a vörösen sejlő színekben.

Tengerparti sétány
Telihold

Egyik alkalommal itt fotóztam épp a teliholdat, amikor feltűnt, hogy milyen szép fehér sapkás egyenruhás férfiak közelítenek felém. Már épp fotótémául választottam volna őket, amikor már el tudtam olvasni a feliratot a ruhájukon és ki is derült, hogy a hajóskapitányok, inkább a szárazföldön vannak otthon, merthogy rendőrök voltak. Mire odaértek hozzám, a legelegánsabb elkezdett hozzám beszélni, amiből nem értettem túl sokat, el se tudtam képzelni, hogy mivel szeghettem meg a törvényt, mire elővette a telefonját és megmutatta, hogy készített rólam egy képet fotózás közben. Hú, nagy kő zsupsz….mosoly beindul. Munkatársa tolmácsolásával végül beszélgetésbe elegyedtünk, lefotóztam én is őket és abban maradtunk, majd képet cserélünk egymással. Kiderült, hogy a fotós rendőr volt épp akkor Bari rendőrparancsnoka! Barátnőm mindebből csak azt látta, hogy 4 rendőr körbevesz, már épp indulni akart a megmentésemre, amikor látta, hogy elkezdem őket fotózni. 🙂

Sétány

Séta az utcácskákban, gasztronómia

Akár délután, akár este bátran vesd bele magad a szűk utcák felfedezésébe. A helyiek ilyenkor már szomszédolásba kezdenek, székeikkel kiülnek a házaik elé és eszmecserét folytatnak a világ dolgairól. A helyi gasztronómiai különlegesség egyike a kagylótészta, amit, ha szerencsénk van, láthatunk is elkészülni, mert a háziasszonyok akár az utcán vagy a konyhájukban üldögélve sodorják. Száradni pedig biztosan az utcára teszik ki.

Érdekesség még, hogy majd minden épület belső kialakítása boltíves, és emeletes. A felsőbb szintekre egy hihetetlenül szűk lépcsőn lehet felmenni. A földszinten lévő lakásoknak nincsen ablaka, ezért van mindig nyitva a bejárati ajtó, ahová így be tudunk mi is lesni és igen ezért ülnek ki a ház elé társalogni.

Az utcán száradó kagylótészta

Estefelé több helyen is találhatunk kipakolt árusokat, óriási sárga színű négyszögekkel, amiből kisebb darabokat vágnak le és olajban kisütik. Ez melegen igen ízletes, mint kiderült ez nem más, mint puliszka, polenta, ki minek nevezi, de a lényeg kukorica darából készül, megfőzve, csak utána még ki is sütik és megsózzák. Nekem ízlett, bátran ajánlom kipróbálásra! 🙂

A  bazilika mellett van egy kis fagyizó/bár, ahol eszméletlenül finom krémes fagylaltot árulnak, aki arra jár feltétlenül próbálja ki!

Itt is fő közlekedési eszköz a motor, biztosan lehet velük találkozni a legszűkebb utcákon is.

Bariban érdemes néhány órára elveszni az olasz életérzésben.

A tenger halászai

Ha a környéken jársz, ne hagyd Materát sem, amiről itt olvashatsz:

Egy hozzászólás

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük