Kéktúra történelem

Tudod, hogy melyik az az útvonal, amely egy lapon szerepel többek között a Kalahári sivataggal, A Grossglocknerre vezető úttal, Guatemalával, Parmával, A Kamcsatkai félszigettel, Maldív szigetekkel? Ez a neves felsorolás csak néhány pontja annak a 25 helyszínből álló listának, amelyet a National Geoghraphic állított össze 2020 legjobb úti céljai közül. E rangos listára felkerült Magyarországról az Országos Kéktúra is.

Magyarországnak van több ilyen hosszú útvonala, amelyeket bejárva megismerhető hazánk esszenciája.

Ezen a térképen látható a 3 fő útvonal, a legkorábbi és a legismertebb országos kéktúra az ország északi vidékét köti össze nyugatról-keletre, Irott-kőtől – Hollóházáig.

Az Alföldi kék túra Sátoraljaújhelytől – Szekszárdig vezet. Majd a Rockenbauer Pál Dél dunántúli Kéktúra Szekszárdtól – Irottkőig halad. Ha valaki mind a három utat végigjárja, akkor körbejárja Magyarországot.

E cikknek a célja, hogy az Országos Kéktúráról meséljen egy kicsit.

Története igen régre nyúlik vissza, konkrétan az 1930-as évekre. Létrejötte dr. Strömpl Gábor földrajztudós nevéhez kapcsolódik. Strömpl Lóczy Lajos tanítványaként tanult a Budapesti egyetemen, később több terület morfológiai vizsgálatát elvégezte, tanított térképészetet, térképolvasást és nem mellesleg a hazai barlangkutatás és természetjárás úttörőjének is nevezhetjük. Igy esett, hogy a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) 1929-ben létrehozott egy bizottságot, amelynek tagjai között Strömpl is helyet kapott, hogy kidolgozzanak a turistautakra egy egységes országos jelzésrendszert. Ennek során támadt Strömplnek az az ötlete, hogy az egyes tájakat össze lehetne kötni és létrejönne egy igazán hosszú út, ami a Bükktől a Bakonyig nyúlna, meghosszabbítva a trianoni határokig, keleten a Nagy-Milicig, Nyugaton meg a Soproni hegységnél érné el a határt.

Az MTSZ a javaslatot elfogadja és kijelölik az országos kék útvonalát, felfestésére pedig a helyi szervezeteket bízzák meg és reményeik szerint a következő 10 évben a végére is érnek.

Az eredeti tervek szerint a jelzés színe piros lett volna, de mivel korábban több kisebb szakasz már kék színnel került felfestésre, így végül a kék mellett maradnak.

Az útvonal hol intenzívebben, hol kevésbé intenzíven készül, az igazán nagy lökést a mátrai utak felfestése jelenti 1935-ben. 1938-ra készült el az útvonal 4/5-öd része.

Az út elnevezésére többféle ötlet felmerül, többek között „Árpád-út”, az ötletgazda maga eképpen hívja: turisták nagyútja, országos fővonal, országos turista útvonal, Országos kék út, országos kék-jelzés, vagy egyszerűen csak nagyút, vagy kékút.

Mindenesetre az tény, hogy Európában ez az első hosszú távú túraútvonal.

1937-ben az MTSZ elhatározza, hogy a kék úton egy stafétát rendeznek meg, amit Szent István vándorlásnak neveznek el, bízva a nagy társadalmi támogatásban, és hogy jelentős számú embert tudnak eljuttatni az addig politikai okok miatt tiltott útvonalakra. A kék út két végpontjáról egyszerre indul egy-egy csapat, hétvégenként tesznek meg egy-egy szakaszt és Dobogókőnél találkoznak 30 napi vándorlás után. A legaktívabb túrázók teljesítményük alapján jelvényeket kapnak.

Ugrunk egy nagyot az időben és 1952 telének egy hosszú estéjén belecsöppenünk a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztály vezetőinek beszélgetésébe, akik valami igazán nagy dobással készülnek a következő évi túratervéhez.  

Ekkor találják ki, hogy a meglévő kék út 852 km-ét 25 szakaszra bontják és elkészítik az Országos kék-túrák kézikönyvét és a jövő évi túratervként ezeknek a szakaszoknak a teljesítését tűzik ki célul. A legalább 15 szakaszt teljesítők már emblémát kapnak, aki pedig mind a 25 szakaszt végiggyalogolja egy kék túra jelvénnyel gazdagítja magát. Az ötlet népszerűvé válik, más egyesületek is csatlakoznak, egy idő után az egyesület már nem bírja kezelni a jelentkezőket, így 1961-től az MTSZ-nek átadja az Országos Kéktúra kezelését. 

Az útvonal többször módosul a kezdő és végpontok is a határsáv „bejárhatósága” szerint változnak. Tudod, volt még vasfüggöny, minden határon ellenőrzés a nem is oly távoli múltban…

Az 1980-as években nagy nagy népszerűségnek örvend az a filmsorozat „Másfélmillió lépés Magyarországon”, amelyben Rockenbauer Pál rendezésben bemutatják a kéktúra útvonalát.

A nyolcanas évek második felében a tévések folytatják a sorozatot „Még egymillió lépés” címmel, amely Írottkőtől Szekszárdig tart, ez lesz a „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala.”

A tévések nem adják fel és a „Kerekek és lépések” című filmjükkel erősen motiválják a természetjárókat, hogy érjen körbe az országon a kék teljes egészében. Az egyes szakosztályok elkészítik a saját területükön az útvonalakat és 1996-ra a honalapítás 1100 éves évfordulóján megszületik az „Alföldi Kék” ezzel az Országos Kékkör teljessé válik.  

A 2000-es években a kéktúrázás reneszánszát éli, nagy beruházások teszik kényelmesebbé, átláthatóbbá az útvonalat és igen népszerűvé válik. 2015-től az országos kék kör 2550 km-es egységes szakasszá válik.

A kéktúra teljesítésnek nincs határideje, kötött útvonala, bármelyik irányból, bármerre teljesíthető. Igazoló füzetet szükséges hozzá beszerezni és már kezdődhet is a bélyegző gyűjtés az útvonalakon.

Aki ebbe belevág, rengeteg ismerettel, tapasztalattal lesz gazdagabb és megismeri Magyarország sok- sok vidékét. Hamarosan mi is belevágunk egy szervezett bejárásba!:-)